Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok képes leírás - Tűzvédelem.tlap.hu
részletek »

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - Tűzvédelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tuzvedelem.tlap.hu » Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
Keresés
Találatok száma - 20 db
Bács-Kiskun

Bács-Kiskun

Telepengedélyezési ügyek: Az 1999. évi LXXIV. Törvény 25 § (2) bekezdés, és a 16/2004. (V.21.) BM rendelettel módosított 48/1999. (XII.15.) BM rendelet 11 § (1) bekezdés (k) pontja és az 58/2003. (IV.24.) Korm. Rendelettel módosított 80/1999. (VI.11.) Korm. Rendelet 5 § (3) bekezdés k.) pontja alapján a vonatkozó engedélyezési eljárásban a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szakhatóságként vesz részt. Bács - kiskun megye közigazgatási területén a Bács - Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A fenti kormány rendelet 3. § h.) pontjához tartozó mellékletben * - al megjelölt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot jelölik. 17.11 Pamutfonás* 17.12 Gyapjúfonás* 17.13 Fésűsgyapjúfonás* 17.14 Lenfonás* 17.15 Selyemfonás* 17.16 Varrócérna gyártása* 17.17 Egyéb textilszálak fonása* 17.21 Pamutszövés* 17.22 Gyapjúszövés* 17.23 Fésűsgyapjúszövés* 17.24 Selyemszövés* 17.25 Egyéb textilszövés* 17.30 Textilkikészítés* 17.40 Konfekcionált textilárú gyártása (kivéve: ruházat)* 17.51 Szőnyeggyártás* 18.24 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása* 19.10 Bőrkikészítés* 19.30 Lábbeligyártás 20.10 Fűrészáru-gyártás* 20.20 Falemezgyártás* 20.30 Épületasztalos-ipari termék gyártása* 20.40 Tároló fatermék gyártása* 20.51 Fatömegcikk gyártása*

Baranya

Baranya

Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra kiható kockázatok kezelésére, a veszélyek elhárítására, a veszteségek csökkentésére kialakultak a megfelelő szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb körének bevonásával végzi elhivatott feladatát. Elődszervezetek A magyar katasztrófavédelem a tűzoltóság és a polgári védelem állami feladatokat ellátó szervezeteiből jött létre. Az összevonás a nagyobb hatékonyság érdekében egy természetes fejlődési folyamat eredményeképpen valósult meg, amelyben a nemzetközi hatások és tapasztalatok is szerepet játszottak. Az összevonásról törvény rendelkezett. A katasztrófavédelmi szervezet megalakulása A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet 2000. január 1-én jött létre. Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg. Szervezeti felépítését tekintve háromszintű.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Borsod-Abaúj-Zemplén

Tudja-e Ön, hogy: Minden magyar állampolgárt polgári védelmi kötelezettség terhel, ezért katasztrófák esetén a polgármester a jogszabályok alapján polgári védelmi szervezetbe oszthatja be a mentés szervezésére, a károk elhárítására. A polgári védelmi kötelezettség minden 18-55 év közötti férfira és minden 18-50 év közötti nőre kiterjed A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve; a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig; a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig; a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza.

Csongrád

Csongrád

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet 2000. január 1-jén jött létre. Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzeti, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg. Szervezeti felépítését tekintve háromszintű országos hatáskörű szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság melynek alárendeltségében a megyékben területi szinten igazgatóságok, helyi szinten pedig kirendeltségek és irodák működnek. A védelmi igazgatás rendszerének fejlesztése egyértelmű követelmény, hiszen a kihívások változása, a kockázati tényezők bonyolultsága ezt követeli meg. A katasztrófák nem ismernek határokat, ezért jelentős mértékben felértékelődött a nemzetközi tapasztalatcsere és a segítségnyújtási tevékenység a környező országokkal, régiókkal és a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésen belül. A katasztrófavédelmi szervezetek célja: hatékony megelőzéssel, eredményes beavatkozással és sikeres utómunkálatokkal garantálni a lakosság biztonságos mindennapjait.

Fejér

Fejér

Alapvető feladata: Katasztrófaveszély, valamint minősített időszakok esetén az életet és létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások megelőzése, elhárítása, következményeinek csökkentése, felszámolása, a mentés végrehajtása, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtése érdekében kifejtett területi szintű tervező, szervező, ellenőrző, irányító és végrehajtó tevékenységek koordinálása. Gazdálkodása: Az igazgatóság a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkezik, és egyben ellátja a Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok gazdálkodási feladatait is az alábbiak vonatkozásában: - kincstári költségvetés készítés, - állammal szembeni befizetési kötelezettségek bevallása, befizetése, - bevételek beszedése, - féléves, éves beszámoló elkészítése, - negyedéves mérlegjelentés, vállalkozási tevékenységet nem végez, végzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak felnőttképzését.

Hirdetés
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A magyar polgári védelem története Az első világháború után, a húszas-harmincas években a jövő háborújára gondolva minden jelentős európai országban létrehozták a légoltalmi szervezeteket. Magyarországon a légoltalom a német mintát követve alakult ki. Az ún. hatósági (állam által irányított) és a társadalmi légoltalmi szervezeteket párhuzamosan, egymásra építve, egymást követően hozták létre. 1935-ben fogadták el a hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabályokat, majd 1937-ben alapították a Légoltalmi Ligát, mint társadalmi szervezetet. A cél a háborús légitámadások elleni védelem kiépítése, pusztításainak csökkentése volt. A légoltalom feladataként jelölték meg óvóhelyek, vezetési pontok létesítését, egyéni védőeszközök, egészségügyi, műszaki, tűzoltó felszerelések beszerzését, a légoltalmi szolgálat tagjainak kiképzését, a lakosság felkészítését és riasztását. Törvény írta elő, hogy minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár 60 éves koráig légoltalmi kötelezettség alá esik, beosztható légoltalmi szolgálatra, és kötelezhető kiképzéseken, gyakorlatokon való részvételre. A légoltalom a honvédelmi miniszter irányítása alatt állt. 1936-37-től kezdve sorozatosan jelentek meg a légoltalom összes területét átfogó szabályzatok, segédletek, szakkönyvek és propagandakiadványok.

Győr-Moson-Sopron

Győr-Moson-Sopron

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (BM TOP) és a Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága (BM PVOP) összevonásával jött létre 2000. január 1-jén Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BMOKF). Az országos szerv irányítása alatt álló megyei szervek, a megyei tűzoltó parancsnokságok és a megyei polgári védelmi parancsnokságok összevonásával alakították ki a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokat.

Hajdú-Bihar

Hajdú-Bihar

A tűz évezredek óta társunk. Az ősembereket a féktelen nagy tüzek menekülésre késztették, de kíváncsiságuk felülkerekedett, s lassan-lassan kifürkészték a lángok tulajdonságait. Természetes, hogy párhuzamosan a tűzgyújtás technikáinak kialakulásával szembe kellett nézni az okozott tüzek pusztító hatásaival is. A közösségek számtalan különféle módját találták ki és határozták meg a tűzoltás megszervezésének. A településekre épített tornyok praktikusan általános védelmi célokat szolgáltak, évszázadokon keresztül őrhelyként szerepeltek, megfigyelő és egyben jeladó helyként is szolgáltak A legkorábbi szabályozások elsősorban a tűz okozójának felelősségre vonását határozták meg. I. István király törvénye, illetve rendeletei , a Werbőczi féle Hármaskönyv törvényei szigorú büntetéssel sújtották a gyújtogatókat. II. József országos - a modern felfogásnak is megfelelő szemléletű - tűzoltalmi intézkedést adott ki. A XVII. és XVIII. században nagyvárosaiban, ahol a diákok kollégiumokban éltek, kialakultak a diáktűzoltó egyesületek, melyek tagjai jellegzetes korabeli eszközöket használtak tűzoltáskor: a tűzoltó vödör, vízipuska, machina, gerundium mellett használtak baltát, létrát, csáklyát és természetesen lámpást is. A múlt század második felétől aztán sorra alakultak az önkéntes tűzoltó-egyesületek.

Heves

Heves

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet 2000. január 1-én jött létre. Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg. Szervezeti felépítését tekintve háromszintű szervezet: országos szintje az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (Központi szerv). Területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek és irodák működnek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét. Feladatait más állami szervekkel, szolgálatokkal, civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben végzi.

Hirdetés
Jász-Nagykun-Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységének rövid bemutatkozása A tűzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a Katasztrófavédelem. Megtörtént a jogi szabályozása is: egyrészt a két korábbi szervezet legfőbb törvényeinek (tűzvédelmi törvény, polgári védelmi törvény) szükséges módosításával, másrészt az új szervezetre vonatkozó új törvény megalkotásával (katasztrófavédelmi törvény). Az igazgatóság feladatkörében ellátja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, valamint más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, továbbá a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által meghatározott feladatokat. Az Igazgatóság a végrehajtott szervezet és szerkezet átalakítás nyomán a megyei védelmi igazgatás fontos részévé vált.. Munkáját jogszerűen , szakszerűen ,az állampolgári elvárásokat figyelembe véve az alábbi fontosabb területeken látja: Ellátja az illetékességi területén a katasztrófavédelem szakmai irányítását.

Komárom-Esztergom

Komárom-Esztergom

Az igazgató A megyei igazgató az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának közvetlen alárendeltségében végzi feladatait. Az igazgató szolgálati elöljárója a szervezet teljes személyi állományának, az Igazgatóság egyszemélyi felelős vezetője. Ellátja az Igazgatóság Alapító Okiratában meghatározottak alapján az Igazgatóság képviseletét. A meghatározott feladatok megvalósulását az igazgató az alárendeltségébe tartozó vezetők útján irányítja. Az igazgató az OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) alárendeltségében tevékenykedik. Elöljárója az igazgatóság teljes személyi állományának és szakmai felügyeletet gyakorol a megye területén székhellyel rendelkező hivatásos önkormányzati-, önkéntes- és létesítményi tűzoltóságok felett. Az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik az igazgató-helyettes, a személyügyi osztályvezető, a titkársági alosztályvezető, az anyagi-műszaki alosztályvezető, a munkabiztonsági felügyelő, a minőségirányítási vezető, továbbá a Kiképző- és Raktárbázis. Az igazgató a Szabályzat 14. pontjában felsorolt feladatkörökben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározottak szerint irányító, felügyeleti, közvetlen utasítási, ellenőrzési, hatósági és szakhatósági jogkört gyakorol.

Nógrád

Nógrád

A katasztrófavédelem története A magyar Országgyűlés 1999 nyarán törvényt alkotott a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről. Ezzel a hazai jogtörténelemben először született egységes, önálló jogszabály a civilizációs, illetve a természeti katasztrófák megelőzéséhez, továbbá az ilyen események bekövetkezésekor indokolt állami, kormányzati, önkormányzati tevékenységek szabályozására és összehangolására, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelősségének és teendőinek meghatározására. A katasztrófavédelmi törvény -- az 1999. évi LXXIV. törvény -- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló (1996. évi XXXI.), valamint a polgári védelemről szóló (1996. évi XXXVII.) törvények mellett, azok összefogása céljából jelent meg. A törvény (a IV. fejezet kivételével), valamint a végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 48/1999.(XII.12.) BM rendelet, 2000. január elsején lépett hatályba. A katasztrófák elleni védekezés Magyarországon azóta új, a korábbinál összetettebb, de egyértelműbb rendszerben valósul meg. A törvény a védekezésre való felkészülés érdekében és az irányítást tekintve rögzíti a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyminiszter.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A katasztrófavédelem magyarországi rendszerében kiemelt szerepet tölt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos és területi szerveiből összevont, államigazgatási feladatot is ellátó országos hatáskörű rendvédelmi szerv. A szervezet országos hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és területi szervekre tagozódik. A területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek. Feladatunk a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés. A hazai katasztrófavédelem rendszerében dolgozó több ezer ember - hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állomány, valamint önkéntesek sokasága - olyan közösség, amely azért dolgozik, hogy a valós problémák megoldásával a baj órájában segíteni tudjon. Vállalt feladataink szerteágazóak és sokrétűek: a katasztrófák, valamint a veszélyes anyagok által okozott súlyos balesetek elleni megelőzéstől és felkészüléstől, az anyagi javakat fenyegető hatások elleni védekezésen és beavatkozáson át egészen a helyreállítási feladatokban vállalt feladatokig terjednek. A szervezet ellátja a hazai tűzvédelmi rendszer felügyeletét is.

Pest

Pest

Szervezetünk 2000. január 1--jével alakult meg, a korábbi megyei tűzoltó-parancsnokság és a megyei polgári védelmi parancsnokság szervezeteinek összevonásával. Mint jogutód, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság örökölte e szervezetek feladatait, a tűzvédelemtől a lakosságvédelemig, de kiegészült számos új elemmel is (új szakhatósági jogkörökkel, veszélyes árus szállítás ellenőrzésével stb.), amelyek jócskán kiszélesítették a korábbi tűzvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

Somogy

Somogy

Az Igazgatóság feladatai Az igazgatóság feladatkörében ellátja a tûz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, valamint más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, továbbá a Bm Okf által részére meghatározott feladatokat. A feladatok végrehajtása érdekében az igazgatóság : a) ellátja a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok, tűzoltó egyesületek szakmai felügyeletét, szakirányítását b) gyakorolja a jogszabályban meghatározott hatósági-, szakhatósági engedélyezési és ellenőrzési jogköröket c) együttműködik a hazai és határ menti nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, az országos hatáskörű szervek ágazati megyei, regionális katasztrófavédelmi szervezeteivel, valamint az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetekkel.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Feladatkör: a) ellátja az igazgatóság jogszabályban meghatározott hatósági, szakhatósági, szakvéleményezési feladatait; b) felügyeli a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hatósági, szakhatósági, tűzvizsgálati, szakértői és tűzvédelmi tájékoztatási tevékenységét, az ezzel kapcsolatos ellenőrzési tervet elkészíti; c) eljár a jogszabályok által hatáskörébe utalt másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben; d) jogszabályi felhatalmazás alapján eljár a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások rá vonatkozó szakhatósági feladataiban; e) részt vesz az igazgatóság szakfelügyeleti tevékenységében, elkészíti a szakterületekre vonatkozó részjelentéseket, időszaki értékeléseket; f) félévente megszervezi és lebonyolítja a megelőzési (tűzmegelőzési) szakterületen tevékenykedő Höt, illetve Pv. Kirendeltség munkatársainak továbbképzését; g) irányítja és felügyeli a kirendeltségek megelőzési tevékenységgel összefüggő szakmai munkáját; h) közreműködik az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok megelőzési tevékenységének szakmai felügyeletében; i) ellátja a regionális államigazgatási hivatal megyei kirendeltsége, valamint más arra jogosult szervezet által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos szakhatósági feladatokat.

Tolna

Tolna

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (BM TOP) és a Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága (BM PVOP) összevonásával jött létre 2000. január 1-jén Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BMOKF). Az országos szerv irányítása alatt álló megyei szervek, a megyei tűzoltó parancsnokságok és a megyei polgári védelmi parancsnokságok összevonásával alakították ki a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokat.

Tuti menü